Jongup sóhajtott, amint Daehyun felvette a kabátját, ”Biztos
kihagyod a vacsorát? A kedvencedet csináljuk.”
Leellenőrizte zsebeit, minden megvan-e, majd egy jóindulatú
mosollyal válaszolt, ”Biztos. Túl sokszor segített már nekem Youngjae és régóta
el akart menni erre a koncertre.”
”Ah, oké,” mondta Jongup, majd óvatosan hozzátette, ”Tudja,
hogy a seniorokkal elutazol?”
Nem válaszolt, ameddig az ajtóhoz nem ért. El akarta már
mondani Youngjae-nek, de valamikor képtelen volt rá, vagy mikor felhozta volna,
Youngjae újra nevetni kezdett. Nem akarta lerombolni ezeket a csodás
pillanatokat. Már első dolga lett volna, hogy tudósítsa, de látván Youngjae
ragályos mosolyát, nem tudta megtenni. A megfelelő pillanatra várt.
Jongup-hoz fordult, aki ez egyik legjobb barátja a dormból,
s vállat rántott, ”Tudja, hogy velük dolgozok.”
”De azt is tudja, hogy el is mész velük, hónapokra?”
kérdezték tőle.
Daehyun egyenesen ennyit mondott, ”Szerintem ma este
elmondom.”
”Pár nap múlva megyünk, joga van tudni.”
”Tudom,” motyogta, amint elhagyta a dormot.
”Vigyázz magadra, Daehyun,” kiáltott utána Jongup, de
addigra a másik eltűnt a távolban.
Daehyun olyan emberekkel volt egy szoros légtérben, akiket
nem ismert. Hiába volt a közelében Youngjae, legszívesebben félrelökött volna mindenkit
és felszívódott volna a környékről. Totális ismeretlenek között összenyomva
lenni nem volt a legjobb szórakozás, de a sok emberből áradó energia pezsdítő
volt. Remélte, hogy egy nap ugyanilyen élénken és lelkesen állhat a
nagyközönség elé.
Kezek szorongatták meg a vállát, majd szembenézett Youngjae
boldog mosolyával. Egész este vigyorgott. Daehyun azt hitte, hogy meg fog
fájdulni az arca ettől, de Youngjae-t látszólag nem zavarta, ugyanúgy
ragyogott.
”Hogy érzed magad?” kiáltotta Youngjae, túlordítva a zajt.
Daehyun felnevetett, ”Ezt nem nekem kéne tőled kérdeznem?”
Youngjae jobban odahajolt, megtámasztotta állát Daehyun
vállán, s csipkelődve mondta az egyik fülébe, ”Nem én nézek ki úgy, mint aki
mindjárt kidől.”
Daehyun egy unott pillantással felelt, ”Jól vagyok, csak
kezdet kialvatlanná válni; ennyi.”
Amint Youngjae válaszolt volna, a fények leoltódtak, a tömeg
pedig ezzel egy huzamban hördült fel. Viszont amikor a háttérben szóló zene
elnémult, mindenki más is így tett, kísérteties csendet hagyva.
”Wassap?!” szólalt meg egy mély hang a sötét színpadról.
Szinte azonnal válaszolt a tömeg, heves őrjöngéssel. Daehyun
érezte, ahogy Youngjae ujjai a vállába mélyednek miközben fel-le ugrált az
izgalomtól. Daehyun tudta, hogy Youngjae amúgy se leghalkabb személy, viszont a
hangja milliószor hangosabb, ha Jepp-ről volt szó. Felnézett a színpadra, ahogy
a szmogos reflektorok megvilágították azt, követvén Jepp Blackman mozgását, aki
tipikus bő ruhákat és sapkát hordott.
Daehyun folyamatosan nézte a férfit, nem figyelve a rajongói
hangoskodására; megfigyelte hogy Jepp uralja a színteret. Ha csak egy szót
mondott, az is elég volt ahhoz, hogy mindenki megőrüljön. Magabiztossága és
karizmája konkrétan szivárgott belőle és az egész gyülekezetet az ujjai köré
csavarta.
”Jól érzitek magatokat?” kérdezte, mire mindenki sikított,
válasz gyanánt.
”Nem hallom, ” ingerelte a tömeget, vaskos ajkai ördögi
vigyort formáltak, ”Gyerünk, keltsünk zajt!”
Az emberáradat egyre hangosabb lett, mikor Jepp egy
pillanatra hátat fordított. A DJ-re mutatott, aki a színpad sarkában
munkálkodott és Jepp irányította; el kezdte játszani Jepp egyik legismertebb
számának ritmikus ütemét.
Daehyun azt az embert bámulta, aki az álmának élt. Ő ugyan
nem akart rappelni, de mindenképp fel akart lépni, fent szeretett volna lenni a
színpadon. Tudni akarta, milyen énekelni egy tengernyi rajongó előtt, akik a
helyükön tornyosulnak fel, vagy esetlegesen lábujjhegyen nyújtózkodnak, csak
azért, hogy láthassák őt. Ezért töltött el fájdalmakkal teli órákat táncok
gyakorlásával, énekléssel és mindemellett komoly tanulással, így próbálva nem
csalódást okozva őseinek.
Egy nap Daehyun a színen lesz, minden szempár minden
mozdulatát inni fogja, de most ő élvezi a műsort. Vagy legalábbis úgy tesz,
ahogy Youngjae még mindig vállát szorította.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése